Nem meglepő módon ismét egy édességet hoztam nektek, aminek a neve hivatalosan fátyol kalács vagy legyező kalács, de Enikő barátnőm csak szellő kalácsnak hívja. Ne kérdezzétek, nem tudom miért 😀 Egy látványos, finom, belül puha, kívül a karamellizált cukortól ropogós, viszonylag gyorsan elkészíthető kalácsról beszélünk, aminek érdekessége, hogy lényegében szeletekből áll, ezért nem is nagyon kell felszelni, ha nem akarjuk, mert rétegenként téphető. Én például szívesen csipegetek bele a sütikbe (pörköltbe, sült húsokba, lényegében bármibe, mert ugye minek evőeszköz és ez is egy mániám), ezért nekem kimondottan ideális ez a változat. Szerintem nincs olyan gyerkőc vagy felnőtt, aki ne szeretné meg hamar a kalácsnak ezen változatát. Ja, és készüljetek fel, hogy nehezen lehet abbahagyni az evését.
Mikor először sütöttem meg, akkora sikere volt a baráti körben, hogy hetente 3-at is sütöttem különböző ízesítéssel. Készült már fahéjasan, kakaósan, fahéjas-kakaósan, csokidarabokkal, de legutóbb fahéjas-diós változatban (húsvét) és bizony ismét siker volt. Most mondhatnám nagyképűen, hogy nagyon jól sütök, de elsősorban a recept “kitalálóját” illeti a tapsvihar és nem mellékes az sem, hogy természetesen jól sütök 😉 Külön öröm számomra, hogy Nagymamám is ehet belőle. Sok mindenre allergiás, de ebben szerencsére nincs olyan (az 1db tojás kivételével), ami ne lenne jó neki. Az már csak plusz pont, hogy nagyon szereti is. Volt, hogy vonattal vitte haza a frissen sült kalácsot és nem bírt ellenállni az illatoknak, így már ott megkezdte és megkínálta a vele utazó barátait is. Mire hazaért, szinte alig maradt 🙂
Hogy álltok a fahéjjal? Én előszeretettel használom a süteményekbe. Nagyon szeretem az ízét, az illatát, a színét s bár leszokóban vagyok a kávéról (heti 1-2 és szigorúan barátnők társaságában fogyasztom), de szívesen hintem meg a tetejét ezzel a kicsit karácsonyt idéző fűszerrel.
Nem is szaporítom a szót, mert gondolom már kíváncsian várjátok a fátyol alias szellő kalács receptet, ugye?!
Amire szükséged lesz, az egy téglalap alakú kenyérsütő forma, egy nyújtódeszka és a hiperszuper sütő.
Hozzávalók:
- Tészta:
- 37,5 dkg finomliszt
- 2,5 dl tej
- 1 ek. cukor
- 1 csom. szárított élesztő
- 5 dkg vaj
- 1 tojás
- csipet só
2. Töltelék:
- 7 dkg olvasztott vaj
- 7 dkg cukor
- jelen esetben: ízlés szerinti őrölt fahéj (ne sajnáljuk, kb. 1 evőkanálnyi) és kb. 10 dkg aprított, pirított dió
- de lehet használni cukrozatlan kakaót, csokidarabot, olvastam citromkrémmel is és még sorolhatnám…
+ lelkesedés és jókedv 🙂
Kelt tésztáról beszélünk, tehát minden legyen minimum szobahőmérsékletű.
Egy tálba beleszitáljuk a lisztet (mert szitálni jó dolog), ehhez adjuk a szárított élesztőt, a sót és fakanállal jól összekeverjük. Száraz anyagok pipa.
Egy műanyag tálban a tejet, a vajat és a cukrot mikró segítségével felmelegítjük. Ne legyen forró! Miután kivettük, alaposan elkeverjük, hogy a cukor feloldódjon benne, majd beleütjük a tojást és azzal is összekeverjük. Nedves anyagok is pipa.
Most jön a házasítás vagyis a tejes tálba öntjük a lisztes egyveleget és először villával keverjük, amíg összeáll a tészta, majd utána jön a fakanalas technika. Ami azt jelenti, hogy fakanállal alulról pofozgatom a tésztának minden oldalát, amíg el nem válik a tál falától és sima felülete lesz. Ez kb. 3 perc intenzív munka, ami őszintén szólva nekem a karomat edzi. Kíváncsi vagyok, hogy nektek is ez lesz e tapsztalat vagy csak szimplán én vagyok tartatlan ? 😀 Ha ezzel megvagyunk, akkor belisztezzük kicsit a tetejét és konyharuha alatt, meleg helyen pihentetjük kb. 30-40 percet. Addig jöhet egy jó kis Agymenők epizód. Imádom Sheldon Coopert 🙂
fotó:Google
De előre gondolkodva összekeverhetjük a tölteléknek szánt cukrot, fahéjat és pirított, aprított diót. Pirítás az előző recepthez hasonlóan (Anutám kedvenc répatortája) száraz serpenyőben történjen. De akár el is hagyhatjátok, ha nem akartok bajlódni vele. Plusz kivajazhatjuk a kenyérsütő formánkat. Lisztezni NEM kell!
Letelt a pihenőidő és boldogság van, mert a tésztánk meghízott.
Elővesszük a nyújtódeszkánkat, ahol lisztezett felületen átgyúrjuk a kalácsalapunkat. Ilyenkor még viszonylag sok lisztet vesz fel.
Ezután szintén lisztezett felületen igyekezzünk téglalap alakúra kinyújtani, de, ha mégsem sikerülne, akkor sincs gond, mert nekem még egyszer nem sikerült téglalap formát elérni. Az ízhatásból semmit nem von le 😉 Arra viszont figyeljünk, hogy alaposan alá lisztezzünk, mert nem túl kellemes, ha az amúgy is lágy tésztánk laragad, tapasztalat. Kb. 30×50 cm-es “téglalap” legyen és kb.1 cm vastag.
Jöhet az olvasztott vajunk, amivel alaposan megkenjük a kinyújtott tésztánkat és annak széleit is alaposan ( maradjon belőle!), majd megszórjuk a fahéjas-cukros-diós keverékkel (maradjon belőle!).
Na és most jön a varázslat, a lényeg, a titok, amit majd mindenki tudni akar. Igen, igen most leleplezem magamat kedves barátaim 🙂 Most alakítjuk ki a “szeletelésmentességet” vagy, ha jobban tetszik, rétegeket/ legyező lapátokat. Késsel 6 (lehetőleg) egyenlő részre osztjuk. Ezeket egymásra pakoljuk és további 6 “kockára” vágjuk. Majd fogjuk a kivajazott formánkat és egymás mögé pakoljuk a kockáinkat. Nem kell megijedni, ha nem tölti ki a teljes formát, majd pihenés után ennek nyoma sem lesz. Bízz bennem!
Most fogjuk a félretett olvasztott vajunkat és diós keverékünket, amivel a tetejét megkenjük és megszórjuk. Ezután letakarjuk konyharuhával és ismét 40 perc pihenőidőt kap. Mondhatnám úgyis, hogy “a kocka el van vetve”. Bocs, ezt muszáj volt 😀
Amíg kel a kis kalácskánk, addig MELEGÍTSÜK ELŐ A SÜTŐT! alsó-felső sütés 180 fok.
fotó:Google
Na és akkor most ismét lehet Sheldon Coopert nézni.
A pihenést követően a kockák szinte egybeolvadtak és megkeltek. (Én mondtam) Betoljuk a meleg sütőbe, ahol sütőtől függően kb. 30-45 percet sütjük. Mielőtt kivennénk érdemes tűpróbát végezni. Csak a biztonság kedvéért.
ISTENI ILLATOK A KONYHÁBAN 🙂
Boldogság van, mert elkészült a csodaszép, illatos szellő kalácsunk, amit egy kis ideig még a formában hagyunk, majd ÓVATOSAN hűtőrácsra borítunk és próbájuk megvárni amíg kihűl. Nekem nem mindig sikerül, de pusztán ellenőrzés céljából kóstolom meg, mert tudnom kell, hogy mit adok a barátoknak/családnak éééés mert imádok csipkedni/csipkelődni 😀 😀 😀
Nagyon finom és látványos ez a “szellő kalács”, ugye? Főleg egy pohár habos kakaóval, tejjel vagy esetleg kávéval. Sőt további jó hír, hogy nem szárad ki.
Íme egy kakaós változat szintén még húsvétról:
Remélem tetszett a recept és hamarosan Ti is elkészítitek!
A nyuszis dekorokat ismét a Magnolia -tól rendeltem. Nézzétek meg iLDó csodamunkáit!
Megtaláltok Facebook -on is, ha van kedvetek tartsatok velem ott is 🙂
Üdvözlettel: Szandra
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: